1. |
K.L.
00:46
|
|||
az egész világ zúg sípol és recseg
mikor arcomba robbantod minden megvetésed
szerelmünk egyszer már
besült mint ócska kínai petárda
csak azért gyújtottam meg újra
hogy még jobban fájjon
ha elhajítalak
|
||||
2. |
||||
3. |
X
02:57
|
|||
kihúzták alólam e kisszobányi mindent
ki facsar ki belőle minden örömöt
mire visszakapom s újra magam alá gyűrhetem?
vágyódva keresem majd rajta illatod
nyom nélkül indulok utánad
lépteim alatt csikorog a murva és sírnak a füvek
s te rég nem akarod hogy újra rád találjak
legjobb barátaim bújtatnak előlem
s tőled is hiába kérdik hogy miért
olvasok szemükből hogyha ajtót nyitnak
s hallom a kis neszeket a lakásból ha nem
idestova két éve már
hogy mindenki a hátát mutatja nekem
arctalanságba fulladt félrészeg őszinteség
mindebből mit gondolsz holnap majd komolyan?
nem hiszem hogy megvárom
kilépek az ajtón de a küszöbön csövezek reggelig
nehéz szívvel hagylak itt újra
azt hiszem van még pár köröm
míg kiszállok végre a mókuskerékből
túl régóta futok
jobban fájna ha térdre esnék
ha akarod úgyis kirúgod a lábam
ha már a kezedbe adtam mindent
ha már semmi nem rajtam múlik
ha már úgyis mindennek vége
csináld úgy hogy ne fájjon kérlek
|
||||
4. |
13
01:16
|
|||
fülembe forró ólmot öntsetek
ne halljam többé az óra kattogását
tüzes vasakkal vájjátok ki szemem
mindenhol rohanó mutatókat látok
tépjétek ki nyelvem
tartsátok arcom
csipős maró füstbe míg szaglásom elhal
ígérem nem próbálom többé kitapintani
melyikünk öregszik: én vagy a világ?
azt játszom majd
hogy megállt az idő
s abban a pillanatban gondoltam terád
|
||||
5. |
IX
03:26
|
|||
ha megszoktam hiányodat
majd vonatra szállok hogy újra lássalak
tegyük próbára elmúlt-e végleg
s ha kevés volt az idő
hogy elfelejtselek
a szívemet akkor is add vissza kérlek
befújt a szél lyukas zsebemen
jobb kezem teljesen átfagyott
úgy vágytam rá hogy láthassalak
mégis csak csendben álltam ott
hányszor vettem mély lélegzetet
hogy a peronról elrúgva
magamat újra
feléd repítsen a képzelet?
bezárva saját üres szobámba
megkérdőjeleztem létemet
ujjaim között morzsolgatom
a hogyanokat s a miérteket
hogy szerethetek bárkit e földön
ki igazán sohasem létezett?
nem olyan könnyű félredobni
egy légvárat mint azt képzeled
|
If you like Sheep in Wolves' Clothing, you may also like:
Bandcamp Daily your guide to the world of Bandcamp